Tunézia Afrika észak-keleti szélén helyezkedik el, a földközi-tengeri-medence közepén, a 30. és a 37. északi hosszúsági kör között. Tunéziát Algéria, Líbia, valamint a Szahara határolja. Északi és keleti oldalát a Fölközi-tenger mossa.

 

Észak-Tunéziának mediterrán az éghajlata, forró száraz nyárral, és enyhe csapadékos téllel. Az északi tájat a hegyvidék és a dús növényzet jellemzi, dél felé haladva az ország felszíne egyre inkább a síkság felé közelít. A hegyekben néha havazás is előfordulhat. Minél délebbre megyünk, annál forróbbá és szárazabbá válik az időjárás. A szaharai területeken olykor évekig nem hullik csapadék 

 

Az országnak nagyon jól fejlett közlekedési hálózata van. Minden nagyobb várost és üdülőhelyet napi több járat köt össze a fővárossal. Célszerű ezeken a vonalakon a jegyeket jó előre megvásárolni. A közlekedési eszközök közül a távolabbi utakra inkább a buszt vagy a távolsági taxit ajánljuk. Ajánlható még – pl. a Tuniszból Karthágóba tartóknak – a helyiérdekű vasút, amely színvonalas és általában nem túlzsúfolt. (A városi buszokat ne vegyük igénybe, azok szinte mindig rendkívül zsúfoltak.) Érdemes kocsit bérelni, az utak ugyanis nagyon jó minőségűek. A sportosabbak rengeteg helyen bérelhetnek kerékpárt. 

 

 

 

Mint az arab országokban általában, meghatározó a kereskedelemre a bazár. Ezek a város központjában, az óvárosban, a Medinában találhatók. Sok kicsi üzlet kínálja szemet gyönyörködtető portékáját, az árusok kedvességével és közvetlenségével párosítva. Az eladók néhány szót és kifejezést is megtanulnak az üdülő vendégektől, így még kedvesebben invitálják be a gyanútlan vásárlót. A bazárokban szinte kötelező alkudni, majdnem sértésnek számít, ha a vevő az elsőként kimondott összeget kifizeti. Várfal veszi körül a Sousseban a bazárt, nagy a nyüzsgés a szűk utcácskákban. Egyes üzletekben a helyi rézműves arab írásjelekkel bevési az emléktárgyba a vásárló keresztnevét, vagy azt a szöveget, amit a vevő mond neki. 

Főváros: